Skip to main content

Sztrapácska?

Nem tudom mi a sztrapácska. Valamikor egy konyhalista tagja voltam (a mai napig hiányzik a jó hangulata), ahol részletesen kitárgyalták, de én nem emlékszem.. A mi vidékünkön nem ismerték.

A hegyi túra után, félholtan, mi mást lehet kitalálnia a lusta gazdasszonynak, aki folyton ide oda mászkál főzés helyett?:)
Hát a jellegzetes Éviai sztrápátszádát! És mivel magyar konyha beütés is van, kitoldjuk az eredeti receptet egy kis fáintos szegedi pirospaprikával!

Hozzávalók:

7 közepes érett paradicsom
8 tojás
1 nagyobb darab fetasajt vagy hozzá hasonló sósabb sajt
opcionálisan 1 db zöldpaprika apróra vágva
1 kiskanál cukor
kevés oregano, bors, só
egy ágacska bazsalikom
1 csésze olívaolaj

A paradicsomokat megszabadítjuk héjuktól, majd a reszelő nagy lyukán lereszeljük. Betesszük egy mélyebb tepsibe a fűszernövényekkel, cukorral, sóval együtt és addig főzzük, amíg a leve elfő.
Hozzáadjuk az olajat, a morzsolt sajtot és a felvert tojásokat. Fakanállal kevergetjük, amíg a tojás látszik, hogy megfőtt.

Na ugye? Mindenhol van lecsófajta:)

Comments

Ildikó Niké said…
szia Ági.
A sztrapacskáról például itt találhatsz infót. A στραπατσάδα szerintem lefordíthatatlan, én leginkább paradicsomos omlettenek nevezném és azt is elmondhatom, hogy nagyon szeretem!
IldikóNiké

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Apróhal sütőben (Γαύρος)

Hihetetlennek tűnik, hogy a gavros-ról eddig nem írtam bejegyzést, de nem találok semmit, így valószínűleg annyira "mezei" dolognak tekintettem, hogy meg sem említettem.. A "gavros" a legfogyasztottabb apró-halfajta a "maridaki"-val együtt. Kis méretű, keskeny halacska, a nagyok elérhetik egy női tenyér hosszát és jó kövérek. Elkészítésük nagyon egyszerű és nagyon sokszor kerül nálunk is asztalra. Mi legjobban sütőben szeretjük, habár lisztbe forgatva és olívaolajban kisütve sem rossz..