Skip to main content

Baklava

A baklava az igazi karácsonyi görög sütemény. Elkészítési módja vidéktől vidékig változik, a különbség sokszor csak apró részletekben rejlik,a végeredmény mégis nagyon eltérő lehet. Ez az abszolút ünnepi édesség, melynek eredete valahol Szíriában lehet, majd egyszer alaposabban utána nézek. Ezzel a süteménnyel a háziasszonyok régebben az anyós előtt tették le a fővizsgát. Az eredeti, hagyományos baklavat kerek tepsiben készítik, jó magas szeleteket vágnak, jól meghatározott mértani formákban, úgy, hogy amikor csak 5 szelet marad a kerek tálban, azok margaréta formát képeznek. Az a háziasszony akinek nem sikerült ilyen módon felvágnia a süteményét, nem számíthatott igazi elismerésre. A margarétát aztán a fiatal meny mindig az anyósának ajánlotta fel.

Az én alább bemutatott baklavam amolyan mezei, modernizált baklava, töltelékében csoki is van, kész lapokból készült és nem is igazi baklava, hanem "trigona", vagyis háromszög alakú sütemény, tehát formájára és sütési módjára nézve nem igazi baklava. A nistikoarkoudi.gr oldalról származik, elkészítését láttam a műsorban és úgy láttam, könyebb a kivitelezése mint a hagyományosnak, így bárki nekiállhat. Nem mondom, hogy két perc munka van benne, de valóban el lehet készíteni különösebb kínlódás nélkül, csak időt kell rászánni. A nistikoarkoudi.gr- on nem volt pontos recept, szerencse az adásban elég jól figyeltem, így sikerült felállítani a hozzávalók pontos listáját, de elég nehéz volt élőben ide-oda kapkodni, mikor láttam, hogy valami nem elég. Az eredmény azonban mindenért kárpótolt, abszolút siker volt:)

Hozzávalók:
1 kg vékony réteslap, 100 gr keserűcsokoládé a reszelő apró lyukán lereszelve, 450 gr margarin, 450 gr vaj, 4 csésze cukor+3 csésze víz+negyed citrom leve a szirupnak, 300 gr durvára tört dió.
A képen nincsenek pontos hozzávalók - pl. több a csoki mint amennyi kell, mert ahogy említettem, a pontos adatok az elkészítés közben alakultak ki.

A vajat a margarinnal összeolvasztjuk. Minden réteslappal (amíg egy lappal dolgozunk,a többit letakarjuk egy tiszta duplára hajtott abrosszal, vastag konyharuhával, hogy ne száradjanak ki) a következő módon járunk el:
A lapot félbevágjuk. A fél lapot alaposan megvajazzuk egy ecsettel, majd vékony szalagra nyújtjuk, úgy, hogy képzeletben 3 csíkra osztva fentről lefelé a lapot, először a bal csíkot hajtjuk rá a középsőre, jól bevajazzuk, majd a jobb csíkot a középsőre és vajazzuk.
Így egy szalagot kapunk.
A szalagunk végébe teszünk egy kiskanállal a dió+csoki keverékből, majd háromszög alakúra hajtogatjuk, amíg egy kis batyu lesz a csíkból.
A batyukat tepsibe pakoljuk és jó pirosra sütjük.


Időközben elkészítjük a szirupot. A cukrot a vízzel kb. 5 percig főzzük, a citromlevet is belecsöpögtetve. A szirupnak nagyon folyósnak sem szabad lennie, de nagyon töménynek sem, mert akkor ha kihűlnek a háromszögecskék, beleragadnak és nem lehet kivenni őket a tálból. Amikor a batyuk jó pirosra sültek, áttesszük egy magasabb oldalú tepsibe és nyakon öntjük őket a sziruppal. Fél óra alatt beszívják amit kell, átpakolhatjuk őket tálra, díszíthetjük őket darált dióval. Mivel a sütik nem egyszerre sülnek meg, elég nagy adag ez, ezért a szirupot is értelemszerűen úgy kell beosztani, hogy minden sütire legyen. Ha jól sikerül a sütink, még napok múlva is ropogós és nagyon finom:) Talán érdemes először a fél adaggal kísérletezni:)

Sok sikert!!!

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..