Skip to main content

Tintahal bámiával

Szokatlan párosítás, főleg mert mindkettőt paradicsomosan készítették, de igazi, hagyományos görög konyha. Barátainknál ebédeltünk, csak egy olyan gyors, beugrós napon, semmi extra, fakszni vagy ünnepi. Mivel péntek volt, náluk nem volt húsos étel, ők betartják az ortodox étrend szabályait, mi szerint a szerda és péntek böjtös napok. Mivel imádok mások konyhájába bekukkantani, természetesen fényképek is készültek.


A tintahalaknak több fajtája van. Vannak kisebbek, nagyobbak, rózsaszínek, fehérek, de a bőrük színét ők maguk is tudják változtatni, ezért sokszor a tenger kaméleonjainak is nevezik őket. A mostani recept leginkább az ITT leírthoz hasonlít, de a tintahal fajtája más és a hozzávalók is egyszerűbbek. Ilyen nagyból készített étek receptje még nem volt eddig a blogon. Két darab tintahalból öten megebédeltünk, persze körettel és mindenkire egy tányérnyi jutott. Egyszerű, gyors és finom.

Hozzávalók:

* 2 nagy tisztított tintahal
* 4 nagy fehér hagyma
* bámia
* paradicsomlé
* fűszerek: só,l bors, fahéj, babérlevél

A bámiát általában paradicsomosan készítik el, ITT már leírtam a receptet. Mindenesetre bármilyen egyszerű kis zöldségnek tűnik, nem egyszerű az elkészítése. Kevés helyen ettem olyan bámiát, hogy valóban meglegyek vele elégedve. Már írtam, hogy ez a zöldség egy nyálkás levet ereszt, ahogy megvágjuk, így különböző praktikák szükségesek ahhoz, hogy az ételben ne legyen érezhető ez a lé. Az eddig általam ismert praktika a bámia leforrázása, ecettel öntözése és napon való szárítása volt. Most a barátnőm olyan bámiát tálalt elém, ami szerintem eddig a legjobb volt, amit ettem, miközben semmit nem alkalmazott ő az előbbi metódusok közül. Megvette a Lidl-s fagyasztott bámiát, ezt meleg vízben lemosta. Ezután beletette egy nagy tepsibe, úgy hogy egy sorban legyenek, majd leöntötte őket olajjal. Betette a meleg sütőbe. Amíg a bámiák elősültek, addig elkészítette a rájuk való paradicsommártást: hagyma apróra vágva és paradicsomlé. Mikor már kicsit sültek a bámiák, kivette őket, nyakon öntötte a lábosban előkészített paradicsommártással, sózta, borsozta és kevés fahéjjal szórta az ételt, majd készre sütötte. Nagyon finom volt.




Ami a tintahalat illeti, majdnem ugyanígy készült, csak sokkal több hagymával és fazékban. A tintahalakat és hagymákat kockákra vágta. A tintahalat előfőzte, a habos vizet az első 10 perc után leöntötte róla.
A lábosba ujjnyi olajat tett, erre a hagymát, babérlevelet, rá a tintahalat, paradicsomlevet, sót, borsot. Puhulásig főzte, amikor kellett, pótolta a vizet. Finom, puha lett, sokkal kevésbé tintahal ízű, mint a kisebb fajták.







Egyéb tintahal receptek:

Töltött tintahal (Θράψαλο γεμιστό)
Töltött tintahal (zöldségekkel és szőlővel-paleo)
Töltött kapribogyós tintahal
Tintahal olívabogyós paradicsomos mártásban
Tintahal paradicsomosan

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..