Skip to main content

Görög vidékek és ízek - 4.rész - hortopita (salátás rétes)

"Görög vidékek és ízek" c. főzős úti-film forgatásáról az összes bejegyzést itt lehet elolvasni.

A 4. rész viszontagságairól, a vidékről  ITT olvashatsz.

A 4. részben egy családi ház konyhájában "hortopita"-t, vagyis salátás-rétest készítünk. Ez majdnem olyan mint a "spanakopita" vagyis a spenótos rétes, csak az a különbség köztük, hogy a hortopita-ban többféle frissen szedett (vagy vásárolt..) fűfajta, salátafajta van. Falun az asszonyok általában kimennek a szabadba, olyan helyekre ahol tudják, hogy ezek a fűfajták megteremnek és nincsenek permetezve, begyűjtenek egy adagot, majd pitát készítenek belőle.
"Görög vidékek és ízek" 4. részében a főzést a 20:40 perctől lehet megnézni.

Jöjjön a recept:

A lapok elkészítését már részletesen leírtam a blogban itt, de érdemes ránézni a filmre is, hogy hogyan nyújtja Argiro néni.

Hozzávalók 8 laphoz:

* 6 csésze liszt (ne legyen csak rétesliszt, mert nehéz nyújtani, legyen legalább 2 cs. finomliszt)
* 1/2 pohár olaj
* 2 ek ecet
* 1,5 kk só

A hozzávalókból rugalmas, de nem ragacsos, inkább keményebb tésztát gyúrunk és amíg a tölteléket előkészítjük, letakarva félretesszük.

Töltelékhez valók:

* 1/2 kg feta
* 4 tojás
* 1,5 kg friss saláták (csorbóka, cikória, hegyi kömény, zamatos turbolya, csalán, pipacs, spenót)
* 4-5 zöldhagyma
* 1 kk só
* 1 póréhagyma
* 1 cs kapor-zöld apróra vágva
* 1 cs apróra vágott fodormenta
*  ízlés szt bors

A tésztából 8 lapot nyújtunk, majd ebből 4-t leterítünk a tepsi aljára, úgy, hogy egymás között alaposan beolajozzuk őket. A 4. lap tetejére jön a töltelék fele, erre rátesszük a következő lapot, majd erre a töltelék másik felét. Felül megint három lappal fedjük, ezeket is alaposan megolajozzuk egymás között. A széleket bedugdossuk, szeleteket vágunk, vízzel meglocsolgatjuk a tetejét majd előmelegített közepes sütőben (180 fok), alsó rácson pirosra sütjük.
Ahhoz hogy ropogós maradjon, rögtön sülés után ki kell venni a sütőből és hagyni fedetlenül szoba-hőmérsékletűre hűlni.

Jó szórakozást kívánok!
Ha a feliratok nem jelennének meg, akkor a kép jobb alsó sarkában lévő cc gombot kell megnyomni.
Osszátok, hogy minél többen lássák, köszönöm!




Képek:

Fűszedés


Pita kisütés előtt.

Pita kisütés után.


A forgatás után a helyiek meghívtak bennünket egy kis helyi tavernába. Ez is az asztalunkra került többek között :)

A vacsorát az errefele nagyon megszokott mézes, fahéjas almával fejeztük be.




Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..