Skip to main content

Görög vidékek és ízek - 3.rész - édes és sós ciprusi túrós táskák

"Görög vidékek és ízek" c. főzős úti-film forgatásáról az összes bejegyzést itt lehet elolvasni.

A 3. rész viszontagságairól, a vidékről  ITT olvashatsz.

A 3. részben egy kedves baráti családnál ciprusi édes és sós túrós táskákat készítettünk. Mindkettő nagyon finom volt. A "Görög vidékek és ízek" 3. részében a főzést a 25:15 perctől lehet megnézni.
Jöjjenek a receptek:

Hozzávalók a tésztához:

5 cs. liszt
1 borospohárnyi olívaolaj
1 kk só
1 kk cukor
1 pohár víz
2 ek ecet

Mindkét fajta túrós táskához ezt a tésztát használtuk. Természetesen haladó konyhatündéreknek nem kell külön mondani, de azért kezdők kedvéért leírom, hogy a víz mennyisége lehet több vagy kevesebb, attól függően mennyi vizet vesz fel a tészta, ahhoz, hogy jól nyújtható, rugalmas, de nem ragacsos legyen. Tehát ebből elkészítjük a tésztát, az ebben az epizódban szereplő Maro szerint szigorúan ciprusi módon, a "rizsiazma" műveletet végezve először. Miután megvan a tészta, félretesszük letakarva addig, amíg elkészítjük a kétféle tölteléket.

Sós töltelék:

1 kg édes tehéntúró
bors
maréknyi apóra vágott fodormenta (de a mennyiségen ízlés szt, lehet változtatni)
1 tojás

Édes töltelék:

1 kg édes tehéntúró
4 ek kristálycukor
fahéjpor ízlés szerint
virágvíz ízlés szerint

A tésztából lapokat nyújtunk, majd ezekből karikákat vágunk. A közepébe teszünk a töltelékből és összecsukjuk, forró olajban kisütjük.
Az édes töltelékes táskákat a forró olajból kivéve megforgatjuk szirupban, nem kell sokat benne hagyni, csak éppen annyit, hogy mindkét oldalát alaposan megfürdessük benne. Ezután szitára tesszük, így lecsorog a fölösleg és nem lesz túl édes a batyu.

Szirup:

2 pohár cukor
2,5 pohár víz
2 db narancshéj

Ezt 8 percig összefőzzük.

Az egész epizódot itt megnézhetitek:


Képek:










Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..