Skip to main content

Bergamot again

Tegnap megint elkészítettem az évi hagyományos bergamot-szirupos-kanalas édességemet. A tavalyi recept és metódus után tájékozódtam, de mivel tavaly nem jutott elég szirup az üvegekbe, az idén megemeltem a  szirup adagját. A tisztított, hámozott, felvágott és felfűzött héj csak 650 gr-t nyomott, nem volt olyan szép vastaghéjú a gyümölcs, mint a tavalyi. Az idén a szirup több lett:) Most félre van téve a hűtőbe a megmaradt 300 ml, amit majd egy ravanira fogok felhasználni a hét végén, mikor nagyfiunkat várjuk a nagyvilágból:)


Hozzávalók:
650 gr gyümölcshéj
1.400 gr kristálycukor
1/2 üveg glükózszirup (200 gr)
700 ml víz
1 citrom leve

A sziruphoz jobb lett volna, ha kevesebb cukrot és több glükózszirupot használok, de csak fél üveg volt itthon, pedig úgy emlékeztem van egy egész:)


Ajánlott hozzávalók tapasztalataim alapján:

2 kg gyümölcs héja (1 kg -700 gr közötti tisztított héj)
1.300 gr kristálycukor
1 üveg glükózszirup (200 gr)
700 ml víz (2 normál vizespohár)
1 citrom leve

A hozzávalóknál meghagyom a 700 ml vizet, mert ha a gyümölcs vastaghéjú és kb. 1 kg tisztított héjat eredményez, akkor pont jó lesz. Ha kevesebb akkor pedig kevesebb szirup is kell, majd akkor helyben, arányosan mindenből kevesebbet használok majd.
A fázisleírásokat ITT találjátok, magáról a gyümölcsről ITT írtam.

Ugyanolyan finom lett mint tavaly, habár rágáskor érezni a vastag héj és vékony héj közötti különbséget. Jövőben jobban utána kell néznem, hol találok jó vastaghéjú gyümölcsöt!



Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..