Skip to main content

Sütőtökös pita (Κολοκυθόπιτα)

Legutóbb tavaly januárjában került sor ennek az ételnek az elkészítésére, ITT írtam róla. Most pár változtatással készítettem, de a lényege ugyanaz. A múltkor Athénban jártam és bementem a legnagyobb bevásárlóközpontba, gondoltam, megnézem, ott mennyibe kerül a sütőtök. Hát nagy meglepetésemre Eviai sütőtökök voltak a polcra felhalmozva és jóval drágábban, mint itt Evián. Kilója 92 cent volt. Így hát hazafele jövet, Mantoudi előtt vásároltam, ott van egy hely, ahol az út mentére pakolják ki a helyi termést. Mivel most télen itt alig van forgalom - nem úgy mint nyáron, mikor az Athénieknek itt mindent jó pénzért el lehet adni - itt olcsóbb mint a piacon, ráadásul szép darabok vannak, már többször szemeztem velük.

Megálltunk hát kis családommal vásárolni, de rémesen nagy darabok voltak. Így végül a legkisebbet és a legkönnyebbet választottam, ami annyira könnyűnek tűnt, hogy féltem, nehogy a belseje el legyen száradva, futhatok vele vissza.Szerencse nem így volt és ma a sárga tökmalac le lett vágva:)


Az embert kellet hívnom a legyilkolásra, mert túl nagy volt ahhoz, hogy egyedül harcoljak vele.

Megkönnyebbülésünkre nagyon szép belseje volt, rengeteg maggal.
 A felvágás után kanállal kiszedtem a magokat és a szálas részeket. A szálakkal nem sokat kell kínlódni, mert reszeléskor simán elválik ez a rész a húsos résztől. Ezért jobb kézzel reszelni és nem géppel, vagy nem késsel apróra vágni.



Miután kettévágtuk, kiszedtem magokat, szálas részeket, lehéjaztam és a húsát lereszeltem, a  következő eredményt kaptam: 2.200 gr reszelt tökhús, 2 kg haj és szálas rész, 600 gr szálas résszel keveredett tökmag. Ez utóbbit egy tepsire tettem, újságpapírra, száradni. Holnap de. kiteszem a napra.


Miután feldolgoztam a tököt, elkészítettem a rétesnek való tésztát: 500 gr liszt, 1 kiskanál só, 1 lk ecet, 2 lk olívaolaj és kb. 1 csészényi langyos víz (annyi kell amennyit a tészta felvesz ahhoz, hogy puha legyen, de nem ragacsos). Ezeket összegyúrtam és leolajoztam a tetejét, majd letakartam és félretettem pihenni arra az időre, amíg a tölteléket elkészítem.

A töltelék hozzávalói:

1.800 gr reszelt sütőtökhús
2 hagyma apróra vágva
3/4 csészényi olívaolaj
1/2 csésze tapadós rizs
4 tojás
300 gr fetasajt morzsolva
1/2 csokor friss kapor apróra vágva
maréknyi friss menta apróra vágva
2 kiskanál só
kb. 2 kiskanálnyi bors

A hagymákat megfuttattam az olajon, majd miután kifehéredtek, hozzáadtam a sütőtököt és lassan, óvatosan forgatva néha, kb. 15 percet hagytam alacsony hőfokon rotyogni. Ezután szűrőbe pakoltam, hogy kifolyjon a leve, ami nem főtt el és kitettem a balkonra hűlni. Időközben a tésztából 6 lapot nyújtottam, az első 3 lapot le is fektettem a tepsibe, úgy, hogy egymás között alaposan megkentem őket olívaolajjal. A lapok készítését ITT részletesen leírtam már.

Miután a töltelék meghűlt, hozzákevertem még az enyhén felvert tojásokat, rizst, a morzsolt fetát, apróra vágott kaprot és mentát. Jól összekevertem, hogy mindenhová egyenletesen jusson a tojásból, mert máskülönben a pitám itt ott feldagad és nem lesz szép. Ráhelyeztem a tölteléket a quacker-l (gabonapehely) megszórt lapokra, majd befedtem őket a másik 3 lappal, melyeket egymás között megolajoztam. A töltelékre helyezett 2 utolsó lapot gyűrötten tettem rá, majd megszórtam a felső lapot szezámmaggal, megspricceltem a kezemmel vízzel és 10 percig 200 fokon, majd a hátralévő időben 180 fokon, alsó rácson, pirosra sütöttem (kb. 1 óra).
Sütés után mindig ki kell venni és szabad levegőn hagyni kihűlni, lefedés nélkül, ahhoz, hogy a lapok ropogósak maradjanak!



Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..