Skip to main content

Paradicsomos polip háromszínű rizzsel (Χταπόδι κοκκινιστό με τρίχρωμο ρυζάκι)

Szombaton férjem szülinapja volt. Nem sokan voltak hivatalosak, csak egy családtag, ő is eléggé finnyás (jaj, nem eszem ilyesmit, stb.. aztán hazamegy és egy óra múlva kenyeret zabál sajttal..grrrr..)  így nem készítettem túl sok mindent. Annyi készült ami aznapra éppen elegendően ünnepi volt, de másnapra is maradt ebéd, hogy ne kelljen főznöm, vendégjárás után szeretek másnap többet pihenni ha lehetséges. 


A következők készültek: paradicsomos polip, fetás tejszínes garnélarák, paradicsomos fasírtok és 3 színű rizs. Saláta sem volt, csak mert egyszerűen elfelejtettem:) Tálalás előtt mind törtem a fejem mit akartam még, aztán mikor nekiláttunk, akkor ugrott be, hogy akartam egy szép nagy salátát is készíteni. Édességnek tiramisu készült.

Paradicsomos polip

Pár hete kaptunk ajándékba 2 csomag lefagyasztott polipot, egyik ismerősünk halászta. Azt hittem, két kisebb polip lesz, aztán mikor kiengedett akkor láttam meglepődve, hogy csomagonként két óriási polipkar volt lefagyasztva. Ezek igaziból szénen kisütve lettek volna igazi eledelek, de így paradicsomosan is isteniek voltak. Fantasztikusan puhára főttek, az ismerős szerint azért, mert nagyon jól és alaposan, sokáig verték a kövön:) Ugyanis a polipot így kell puhítani, halászás után legalább fél óráig kell sziklához vagy nagyobb kőhöz csapkodni. Én arra gyanakodtam az a "csel" is közrejátszhatott a polip puhaságában, hogy ecetes vízben főzöm. A lényeg, hogy kétszer ebédeltünk belőle, másodszor most, az ünnepi asztalra lett feltálalva octopus őnagysága.

Hozzávalók

1 polip
1 konzerv paradicsom turmixolva vagy egy nagy pohár friss, érett paradicsom lemixelve
1 babérlevél
4-5 szem bors
4-5 szem szegfűbors
1 fahéjrudacska
2 kiskanál csípős paprika
1 kiskanál édes paprika
1 lk paradicsompaszta
1 pohár olívaolaj
1 apróra vágott hagyma
só, bors


A polipot beteszem a kuktámba és kb. 20 percig főzöm alacsony hőfokon ecetes vízben. Körülbelül egy borospohárnyi ecetet teszek a kuktában lévő vízhez, mely annyi kell legyen, hogy alaposan elfedje a polipot. Miután kinyílik a kukta, kiveszem, a levet nem dobom el, a polipot hagyom kicsit hűlni, annyira, hogy meg tudjam fogni, tudjak dolgozni vele anélkül, hogy összeégessem magam vele.


Főzés után a bőre szépen lejön. Nem szoktam mindet lehúzni, de az ilyen nagyon nagy tappancsos részeket amik a képen láthatóak igen. Ha a polip kisebb lett volna, akkor hagytam volna tappancsosan, de ezek nagyon nagyok voltak. 

Magas oldalú lábosban felhevítem az olívaolajat, azon megüvegesítem a  hagymát, majd lehúzom a tűzről, belekeverem a paprikát és a többi hozzávalót, összefőzöm, kipótolom a polip fővőlevével annyira, hogy egy bő mártás legyen. Ez egy olyan étel, aminek az ízén nagyon sokat lehet változtatni, ízlés szerint. Lehet tenni bele pl. zöld-mentát, vagy bazsalikomot, ki ahogyan szereti, de a lényeg az, hogy a mártásnak pikánsnak, csípősnek illik lennie. Miután kész a  mártás belekeverem a darabokra vágott polipot és fogyasztható is. Én most még egy kicsit átsütöttem a sütőben is, kissé ez is változtatott az ízén. Általában apró makarónival szoktam felszolgálni, de most háromszínű rizs volt a menün.


A piros rizst paradicsompasztával, a zöldet petrezselyemzölddel színeztem. Mindenki a zöldet ette volna:)



Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..