Skip to main content

Töltött káposzta görögösen (Λαχανοντολμάδες)

Na itt vagyok megint egy recepttel, a kép már vagy 2 hete várja, hogy felkerüljön ide:).
A töltött káposztát nagyon szeretik Görögországban de egészen másképpen készítik el mint a magyarok. Elősorban nem savanyítanak semmiféle zöldséget, így a káposztát sem. A töltött káposzta így édes káposztából készül. A napokban nálunk is asztalra került:

Mindig egy nem túl feszes káposztát választok, amiről majd könnyen le lehet hámozni a leveleit. A külső leveleit leszedem, majd forró vízbe teszem pár percre, addig, amíg a legkülső leveleket könnyű lesz lehámozni róla. Leszedem amit le lehet, majd megint visszateszem a forrásban lévő vízbe, kiveszem és megint lehámozok róla annyi levelet amennyit lehet, úgy hogy szépen egyben maradjanak. Miután minden levél szépen egymáson fekszik a munkapadon, nekifogok a formázásnak. Vagyis a nagy levelek közepén a kocsányt kivágom, majd a levelet 2 v. 3 darabba vágom úgy, hogy kis töltelékeket tudjak belőlük alkotni. Én nem szeretem a nagyon nagy töltelékeket ezért csak a kis leveleket használom fel egyben. A fazék aljába öntök 1 ujjnyi olívaolajat, majd rászórok egy réteg kivágott kocsányt, ezekre jönnek majd a töltelékek.
A töltelék hozzávalói:
1 kg fiatal marhahús (minél zsírtalanabb annál keményebbek lesznek a gombócok)
1,5 kávéscsésze rízs
2 lereszelt vagy mixelt vöröshagyma
1 marék apróra vágott petrezselyemzöld
só, bors, kiskanál őrőlt kömény

2 citrom leve, 1 csésze olívaolaj

A töltelék hozzávalóit összegyúrom, kivéve a citromot, majd az előkészített káposztalevéldarabkákat megtöltöm vele, becsavarom, széleiket bedugdosom, hogy főzés közben ne folyjon ki a hús. Szép sorban, egymáshoz közel rétegenként lerakom a fazékba, minden réteg közé kocsányokat szórok. Miután lerétegeztem mindet, egy régi tányérral lefedem az egészet és az erre való márványdarabomat ráhelyezem. Annyi vizet töltök rá, hogy majdnem ellepje a töltelékeket és még ráöntöm a 2 citrom levét, valamint kb. 1 csésze olívaolajat (ha zsíros a hús, kevesebbet). Lefedem és lassú tűzön kb. 1 órát főzőm.

Miután megfőtt rögtön elkészítem a citromos-tojásos öntetet: 2 tojást habosra verek (ne mixerrel!) majd lassan, habarás közben hozzáadom 2 citrom levét. Ehhez a hőmérsékletkiegyenlítődés elve miatt lassanként hozzáadok a káposzták alatti fővő léből, majd mikor az öntet is forró, ráöntöm az egészet a káposztákra és lehúzom a tűzről, többet nem szabad főzni!. Néha habarásként készítem, tehát teszek bele 2 kanál finomlisztet is és ezzel az öntettel habarom be a levet, ekkor vastagabb lesz az étel leve mint ahogyan a képen látható. Most csak tojás és citrom volt a habarásban, így könyebben emészthető.

Ez az étel általában kapható nyáron is a tavernákban, a turisták által látogatott helyeken és a neve ahogy a címben írtam: LÁHÁNODOLMÁDÉSZ vagy néhol a dolmádákjá néven is utalnak rá, habár ez igaziból a töltött szőlőlevelet jelenti.

Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..