Ágni görög konyhája

Hát akkor boldog új évet mindenkinek! (a cikk 2015 januárjában íródott) Lejárnak lassan az ünnepek, ma van a téli ünnepek utolsó felvonása Görögországban, Szent János ünnepe, ezzel lezárul a 12 napos ünnepkör, mely Karácsonykor kezdődik.

Álljon itt egy post annak reményében, hogy valaha visszatérek a bloghoz. Habár úgy érzem mindent leírtam, mindent elmondtam, mégis néha hiányzik a blogolás élménye, hogy azt és akkor írjak ami nekem jólesik :) Jelen esetben főzésről :) Ezt az ételt másodszor készítettem el és muszáj gyorsan lejegyeznem, mert nem fogok emlékezni rá.. Sokan kérdeznétek tudom, miért nem írok gyakrabban, nem főzök már? Dehogyisnem, de az utóbbi pár röpke évben erőszakos és kemény változások voltak az életünkben, ami mindenre kihatott, így a főzésre is. Na de csapjunk a lovak közé, megpróbálok receptet adni, habár én mindent szemre tettem bele.

A múltkor írtam már a tengeri keszeg elkészítésének a legáltalánosabb módjáról. Most egy másik elkészítési módról írok, mely nemcsak a tengeri keszeg esetében használt módszer, hanem a nagyobb, max. 1 kg-s tengeri halak egyik kedvelt elkészítési módja. Az így elkészített halat "plaki" -nak nevezik. Én megintcsak tengeri keszeget készítettem "plaki" módon. A nagyobb halfajtákból ez a legfogyasztottabb, mert az ára is elérhető, ezenkívül pedig mindenhol árulják, piacokon és halasboltokban egyaránt.

Ezt a kis összefoglalót elég rég írtam, de újabb hiányában megint megjelentetem. Azóta más ünnepi étek is bekerült a receptes-füzetembe, de a klasszikusok ezek. Mézes disznósült . Hmmm, nagyon finom!

Karditsa megye tulajdonképpen Görögország szíve. Nincs tenger mellett, fővárosa a híres Thesszáliai fennsíkon található. A megyének körülbelül 56.000 lakosa van, kik nagy része mezőgazdászatból, állattenyésztésből, fakitermelésből és bőrmegmunkálásból él. A megye központja Karditsa városa, mely a széles utairól, jól megtervezett városképéről és az első görög bicikliút hálózatról  híres, persze nem szabad kihagyni a Karditsa-i bundákat és a jellegzetes tájszólást sem, melyet könnyen fel lehet ismerni.

Samos egy Görögországhoz tartozó sziget, mely az Égei tenger keleti részén található. Samos -on is, mint Görögország legtöbb vidékén Karácsony előtt, legkésőbb Karácsony elő-napján, a háziasszonyok elkészítik a hagyományos görög édességeket, a  melomakarono -t (diós szirupos stangli), a  kurabie -t (mandulás hókifli), az elmaradhatatlan  baklava -t (diós szirupos rakott rétes, jellegzetes keleti sütemény) és a jellegzetes  Samos -i " katades "-t, ami hasonlít a kurabies-re de dióval készítik.

A krétai kultúra a mai napig nagyon eltérő az észak Görögországitól, így a szokásaik, hagyományaik is.  Régen Krétán is szokás volt a  disznótartás . A disznót karácsony elő-napján vágták le és húsát, belsőségeit különféleképpen használták fel. Készítettek belőle  kolbászt , " apakia "-nak nevezett, füstölt karajdarabokból készített sült tálat,  kocsonyát  (pichti), " syglina "-nak nevezett, zsírban tartósított húst. A beleket rizzsel, mazsolával és májjal töltötték, ezt nevezték " omathies "-nek és készítettek  töpörtyűt  is, melyet friss kenyérrel fogyasztottak. A falukban ma is sokan tartanak disznót, melyet a hagyományos módon dolgoznak fel.