Karditsa megye tulajdonképpen Görögország szíve. Nincs tenger mellett, fővárosa a híres Thesszáliai fennsíkon található. A megyének körülbelül 56.000 lakosa van, kik nagy része mezőgazdászatból, állattenyésztésből, fakitermelésből és bőrmegmunkálásból él. A megye központja Karditsa városa, mely a széles utairól, jól megtervezett városképéről és az első görög bicikliút hálózatról híres, persze nem szabad kihagyni a Karditsa-i bundákat és a jellegzetes tájszólást sem, melyet könnyen fel lehet ismerni.
Karditsa megyében él egy jellegzetes görög nyelvű népcsoport, a Karagunides-ek(Καραγκούνηδες). A Karditsa megyében ma is megtalálható téli ünnepi szokások nagyrésze tőlük származik.
De mik is ezek a szokások?
De mik is ezek a szokások?
Karácsony elő-napján a háziasszonyok mindig elkészítik a Krisztuskenyeret (χριστόψωμο) és a tojásos kekszeket (αυγοκούλουρα). A Krisztuskenyér hagyományosan egy kerek kalács, melynek tetejét sokszor egészen művészien díszítik, de egészen biztosan a díszítés tartalmazza a keresztet is.
A tojásos kekszek olyan kis száraz sütemények, általában csavart formájúak, melyeknek tésztája tojást is tartalmaz.
![]() |
photo |
Az elkészített süteményekből mindig megajándékozzák a betlehemező gyerekeket, de az időseknek is, a rászorulóknak is visznek belőle. A süteménykészítéssel egy időben Karácsony elő-napján és Karácsony első napján a kandalló tüzébe tömjént szórnak, így riasztják el a karácsonyi rossz manókat.
Karácsony másodnapján történik a disznóölés, amit "γουρνοχαρά"=disznóörömnek neveznek. Ugyanúgy, mint a magyaroknál, itt is minden részét felhasználják a disznónak, semmit nem dobnak el. A zsírt a főzéshez használják, valamint régen ebben tartósították, tárolták a húst, kolbászt is is. Készítenek kolbászt, a bőrből pedig a gyerekeknek labdát és a "γουρνοτσάρουχα"= disznócipőnek nevezett felhajló orrú lábbelit, mellyel a földekre járnak ki dolgozni.
December 31-n készül a Vasilopita, melyet éjfél után kell felvágni. A Vasilopitába mindig eldugnak egy érmét, melynek megtalálóját szerencse fogja az új évben érni. A vasilopita felvágásának megvan a maga rituáléja, úgy kell felvágni, hogy az egész kalács fel legyen vágva, ne maradjon olyan darab, amit nem osztanak ki. A kalácsot a ház urának kell feldarabolnia és az első 3 szelet a következőképpen lesz kiosztva: az első Krisztusé, a második Máriáé, a harmadik Szent Vasilis-é, aki egy görög szent melynek alakja mára összemosódott az általunk ismert piros ruhás Télapó alakjával. Ezek után a többi kalács kiosztódik a család többi tagja között. Ha senkinél nincs az érme, akkor az első három szeletben kell megkeresni, ekkor senki nem lesz különösen szerencsés az új évben, de a házon az illető szent áldása lesz.
Karácsony másodnapján történik a disznóölés, amit "γουρνοχαρά"=disznóörömnek neveznek. Ugyanúgy, mint a magyaroknál, itt is minden részét felhasználják a disznónak, semmit nem dobnak el. A zsírt a főzéshez használják, valamint régen ebben tartósították, tárolták a húst, kolbászt is is. Készítenek kolbászt, a bőrből pedig a gyerekeknek labdát és a "γουρνοτσάρουχα"= disznócipőnek nevezett felhajló orrú lábbelit, mellyel a földekre járnak ki dolgozni.
Saját készítésű vasilopitám, recept a görögkonyhán. |
Comments