Skip to main content

Krétai karácsonyi eledelek

A krétai kultúra a mai napig nagyon eltérő az észak Görögországitól, így a szokásaik, hagyományaik is. 

Régen Krétán is szokás volt a disznótartás. A disznót karácsony elő-napján vágták le és húsát, belsőségeit különféleképpen használták fel. Készítettek belőle kolbászt, "apakia"-nak nevezett, füstölt karajdarabokból készített sült tálat, kocsonyát (pichti), "syglina"-nak nevezett, zsírban tartósított húst. A beleket rizzsel, mazsolával és májjal töltötték, ezt nevezték "omathies"-nek és készítettek töpörtyűt is, melyet friss kenyérrel fogyasztottak. A falukban ma is sokan tartanak disznót, melyet a hagyományos módon dolgoznak fel. 

A christopsomo-t vagy Krisztuskenyeret Krétán különleges odaadással és ügyességgel készítik a háziasszonyok. A kalácshoz való adag feléből mindig komplikált és különleges díszítéseket készítenek.

photo
Mivel a Krisztuskenyér áldott eledelnek számít, ezért régen a család állatai is kaptak belőle szeletet, hogy az új évben az áldás családra, takarmányra, állatokra is szálljon.


Az ünnepi édességek a már ezelőtti bejegyzéseimben említett mézes stangli, mandulás hókifli, vasilopita, édes kulurik (kekszek), görög fánkocskák (lukumades) és a sarikia-nak nevezett, olajban kisütött édes falatok réteslapból, melyeket fahéjjal szórnak meg és mézzel öntenek le, hasonlatosan a szárazföldi Görögország tiganites-éhez.A hókiflikbe mindig a híres Krétai rachit, pálinkát használják.

Sarikia
Krétán is ismeretes a podariko szokása, vagyis az első ember aki az újévben a házba lép, azt jobb lábbal kell tegye és ő az, aki a házra szerencsét hoz. Ezért itt is örülnek, ha fiatalok, vagy gyerekek az első látogatók. Ugyancsak ismeretes a víz szerencsehozó hatása, Újév napján a családfő a falu kútjáról vizet hoz a házba és közben elmondja a kívánságot "ahogyan ez a víz folyik, így folyjon akadálytalanul az áldás az új évben a családomra". Sok család az újévi misére magával viszi az egyik ikon-t (minden házban van egy ikonokkal, szent képekkel teli sarok), ezt megáldja a pap, így az áldott ikonnal a kezében teheti meg valaki a podariko-t a házba. Természetesen Krétán is van betlehemezés és jót kívánó ünnepi énekek kántálása. Újévkor a család öregei "kali chera"-t szoktak adni a gyerekeknek, fiataloknak, ami tulajdonképpen az új évet szerencsésen bevezető zsebpénzt jelenti.

Ami érdekes és különbözik a többi görög vidéktől, a bugatsa evés szokása. A bugatsa egy édes krémes rétes, melyet Újév napján sokat kell fogyasztani, ahhoz, hogy az újév édes legyen. A szokás azért érdekes, mert a bugatsa kimondottan keleti sütemény, mely a török területekről szivárgott be és különösen Szaloniki-ben nagyon szeretett édesség.




Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..