Skip to main content

Krétai karácsonyi eledelek

A krétai kultúra a mai napig nagyon eltérő az észak Görögországitól, így a szokásaik, hagyományaik is. 

Régen Krétán is szokás volt a disznótartás. A disznót karácsony elő-napján vágták le és húsát, belsőségeit különféleképpen használták fel. Készítettek belőle kolbászt, "apakia"-nak nevezett, füstölt karajdarabokból készített sült tálat, kocsonyát (pichti), "syglina"-nak nevezett, zsírban tartósított húst. A beleket rizzsel, mazsolával és májjal töltötték, ezt nevezték "omathies"-nek és készítettek töpörtyűt is, melyet friss kenyérrel fogyasztottak. A falukban ma is sokan tartanak disznót, melyet a hagyományos módon dolgoznak fel. 

A christopsomo-t vagy Krisztuskenyeret Krétán különleges odaadással és ügyességgel készítik a háziasszonyok. A kalácshoz való adag feléből mindig komplikált és különleges díszítéseket készítenek.

photo
Mivel a Krisztuskenyér áldott eledelnek számít, ezért régen a család állatai is kaptak belőle szeletet, hogy az új évben az áldás családra, takarmányra, állatokra is szálljon.


Az ünnepi édességek a már ezelőtti bejegyzéseimben említett mézes stangli, mandulás hókifli, vasilopita, édes kulurik (kekszek), görög fánkocskák (lukumades) és a sarikia-nak nevezett, olajban kisütött édes falatok réteslapból, melyeket fahéjjal szórnak meg és mézzel öntenek le, hasonlatosan a szárazföldi Görögország tiganites-éhez.A hókiflikbe mindig a híres Krétai rachit, pálinkát használják.

Sarikia
Krétán is ismeretes a podariko szokása, vagyis az első ember aki az újévben a házba lép, azt jobb lábbal kell tegye és ő az, aki a házra szerencsét hoz. Ezért itt is örülnek, ha fiatalok, vagy gyerekek az első látogatók. Ugyancsak ismeretes a víz szerencsehozó hatása, Újév napján a családfő a falu kútjáról vizet hoz a házba és közben elmondja a kívánságot "ahogyan ez a víz folyik, így folyjon akadálytalanul az áldás az új évben a családomra". Sok család az újévi misére magával viszi az egyik ikon-t (minden házban van egy ikonokkal, szent képekkel teli sarok), ezt megáldja a pap, így az áldott ikonnal a kezében teheti meg valaki a podariko-t a házba. Természetesen Krétán is van betlehemezés és jót kívánó ünnepi énekek kántálása. Újévkor a család öregei "kali chera"-t szoktak adni a gyerekeknek, fiataloknak, ami tulajdonképpen az új évet szerencsésen bevezető zsebpénzt jelenti.

Ami érdekes és különbözik a többi görög vidéktől, a bugatsa evés szokása. A bugatsa egy édes krémes rétes, melyet Újév napján sokat kell fogyasztani, ahhoz, hogy az újév édes legyen. A szokás azért érdekes, mert a bugatsa kimondottan keleti sütemény, mely a török területekről szivárgott be és különösen Szaloniki-ben nagyon szeretett édesség.




Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..