Skip to main content

Évkezdő

Hát akkor boldog új évet mindenkinek!
(a cikk 2015 januárjában íródott)


Lejárnak lassan az ünnepek, ma van a téli ünnepek utolsó felvonása Görögországban, Szent János ünnepe, ezzel lezárul a 12 napos ünnepkör, mely Karácsonykor kezdődik.

Az idén talán első év, hogy nem írtam le részletesen a konyhai készülődéseimet valamint az ünnepi ebédeket, vacsorákat. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem készült semmi olyan majdnem, ami már ne lenne fent a blogon, másrészt végig nagyon elfoglalt voltam, mert itthon voltak felváltva a már nem itthon élő nagy gyerekeink is. Így retrospektivitásban pár kép és rövid beszámoló:





Nem készült semmi más karácsonyi sütemény, csak a hagyományos melomakarono. Alig eszünk édességet, a férjem enne, de neki meg nem kell sok, mert ebben a korban fölösleges :), így ez az adag kitartott végig a két ünnep között. A nagy gyerekeink hoztak egy halom csokit is, úgyhogy nem szenvedtünk elvonási tünetektől :)



Karácsonyra készítettem egy ünnepibb formába öltözött kenyeret, melyet Görögországban Christopsomo-nak hívnak (Krisztus kenyér) és ánizsmagokkal ízesítenek.


Volt egy adag töltött káposzta is, melybe nagyon sok sárgarépa került rizs helyett és nagyon minimális basmati rizs..


..és gránátalmás római saláta...





..és töltött csirke, a háttérben főtt karfiol salátával, mely az egyetlen nem igazán sikeres dolog volt, de csak azért, mert teljesen ízetlen karfiolra sikerült szert tennem a  piacon.

Aztán mégiscsak volt egy ünnepi édesség, cukor és lisztmentes, banános gesztenyekrémmel:



A két ünnep között egyet tavernáztunk, nagyon finom bárányflekkent ettünk.


Készült mindenféle vegetáriánus dolog is, mivelhogy egyik fiunk ilyen módon étkezik. Ez például paputsaki, vagyis töltött padlizsán, darált hús helyett gombával.


Újév előtt behavazódtunk, ami annyiban volt rossz, hogy máshol kellett volna ünnepelnünk. Ideragadtunk bevásárlás nélkül, hisz úgy volt, hogy a család másik tagja vállalja magára az újévi eszem-iszom előkészítését. Mivel amúgysem eszik senki éjjel máskor sem, ezért összecsaptunk egy rögtönzött könnyű büfét  és nyugisan telt az éjszaka.




A havazás a mai napig folytatódott, kisebb nagyobb szünetekkel. Holnaptól ígérik a jobb időt, amit már nem is bánnék :)


E rövid kis beszámolóm után minden kedves olvasómnak kívánom a legjobbakat az új évben, bort, búzát (no nem a paleosóknak!) :) és EGÉSZSÉGET!


Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..