Skip to main content

Gesztenyekrémes diótorta (majdnem paleo)

Ezt a  tortát készítettem újévre és azóta lassan nem is emlékszem, hogyan készítettem, ezért csipkedem magam egy ideje, hogy felkerüljön a blogba. Az alaptészta ugyanaz nagyjából, mint amiből muffinokat is szoktam készíteni, a krém pedig majdnem paleo, csak azért nem teljesen az, mert közvetlen készítés előtt vettem észre, hogy a gesztenyemassza, amit vásároltam glükózszirupos. 



Hozzávalók (22 cm átmérőjű formában kisütve)
A lapokhoz

* 5 tojás
* 2 nagyon érett banán villával összetörve
* 2 ek méz (ezt a kettőt nem paleózók porcukorral helyettesíthetik)
* 1 tk vanilia kivonat, vagy legjobb ha vaníliarúdból kaparunk vaníliát
* kb 400-430 gr dióbél apróra mixelve, annyi amennyitől folyós de vastag a massza
* 2 ek kókuszolaj (nem paleózóknak vaj)
* 2 ek jó minőségű kakaópor

Krém

* kb 300 gr gesztenyemassza
* 3 tojássárga
* 1,5 dl kókusztej
* 1 tk méz
* 1 tk vaníliakivonat
* 2 ek kókuszolaj

Elkészítés

A lapok elkészítése nagyon egyszerű és nagyon hamar megy, nem kell megijedni a sok hozzávalótól. A tojásokat egyben felverem habosra kézzel, majd mindent hozzáadok fokozatosan. A kókuszolaj ilyenkor télen dermedt állapotban van a  szekrényben, ezért először kiások belőle 2 kanállal és a 2 kanál mézzel összekeverve a mikróban összemelegítem folyósra. Általában miután a tojásokat felverem először a kakaóport a mézes olajjal adom hozzá, így épül be legjobban a kakaó a masszába anélkül, hogy gombócok maradjanak benne. Miután mindent alaposan simára összekeverek kézzel, beleöntöm az egészet egy sütőpapírral bélelt 22 cm-s tortaformába. Kb 40 perc alatt, előmelegített sütőben 180 fokon kisütöm. hagyom kihűlni majd egy jó nagy késsel felvágom körbe körbe úgy, hogy 3 vastag lapot kapjak. 


A krémhez az eredeti receptben natúr gesztenyemassza szerepel. Mivel itt Görögországban a gesztenyének nincs olyan kultusza mint otthon és csak a karácsonyi őrületben fogyasztják inkább, ezért nagyon megörültem, mikor a fenti dobozt megláttam az üzletben. Nem akartam kibányászni az okulárémat és persze nem láttam,. hogy bizony cukrozott a massza. Mikor már minden kész volt a krém elkészítéséhez, akkor vettem észre, nem volt mit tenni, így készítettem a krémet, ezzel a masszával. Jó édes is lett, de úgy gondoltam egyszer egy évben kibírom. Nem esett az első szelet jól, meg is feküdte a gyomrom, de utána már lecsúszott jókedvvel :) Az étrendemben nem esett azonban nagyobb kár, mert a tortát elvittem a barátainkhoz, ahol vendégségben voltunk, és ott is hagytam. Na de essen szó arról is, hogyan kell a krémet elkészíteni. Tudni kell rólam, hogy nem vagyok mestere a krémeknek és zselés dolgoknak, ezért ezek elkészítésének megtanulását direkt kitűztem célul ..
Szóval a kókusztejet (ami normál étrendben lehet tejszín) felmelegítettem a mézzel, nem forraltam! A tojássárgákat összekevertem, majd lassan hozzájuk adtam a meleg tejet, visszaraktam a tűzre és alacsony lángon nagyon lassan főztem keveset amíg krémes lett. Nem kell nagyon besűríteni, mert mikor meghűl szilárdul az állapota. Azt hiszem nem főzicskéltem tovább 10 percnél, talán annyit sem. Ezután kicsit kavargatva kihűtöttem (hamarabb megy ha másik tálba tesszük) majd hozzákavartam minden mást. A gesztenyepüréből annyit tettem, hogy finom legyen, folyamatosan kóstolgattam. úgy számoltam utólag hogy kb 300 gr massza mehetett bele. Ha natúr lett volna a gesztenyemassza, akkor még édesítettem volna kevés mézzel ha nem lett volna megfelelően édes. Ezzel megkentem a lapokat és hagytam egy napig állni. A tetejét fantázia szerint lehet díszíteni, nekem a díszítésekhez sincs túl sok türelmem :), így csak megszórtam tört dióbéllel. Ennyi és nagyon finom volt :)


Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Apróhal sütőben (Γαύρος)

Hihetetlennek tűnik, hogy a gavros-ról eddig nem írtam bejegyzést, de nem találok semmit, így valószínűleg annyira "mezei" dolognak tekintettem, hogy meg sem említettem.. A "gavros" a legfogyasztottabb apró-halfajta a "maridaki"-val együtt. Kis méretű, keskeny halacska, a nagyok elérhetik egy női tenyér hosszát és jó kövérek. Elkészítésük nagyon egyszerű és nagyon sokszor kerül nálunk is asztalra. Mi legjobban sütőben szeretjük, habár lisztbe forgatva és olívaolajban kisütve sem rossz..

Paradicsomos óriásbab sütőben (Γίγαντες στο φούρνο)

Ma nekünk, felnőtteknek, ez volt az ebéd. Nagyon finomra sikerült. Ez egy olyan étel, amit bátran lehet nyaranta rendelni a tavernákban, mert majdnem mindenhol állandóan szerepel a menün. De a görögök előszeretettel készítik otthon is. Olyan étel mely rendkívül ízletes ha jól van elkészítve és egészséges. Egy görög asztalra mindig feta sajt is kerül mellé és akik szeretik, azoknál hagyma. Hozzávalók: 1/2 kg óriásbab 1 nagy hagyma 1 csésze olívaolaj (legalább) 1 konzerv paradicsom (400 gr) vagy érett, leves turmixolt paradicsom zeller és petrezselyemzöld tetszőleges mennyiségben Elkészítés: 1. A babot beáztatjuk éjszakára, majd addig főzzük sós vízben amíg megpuhul. Én a főzőlevébe szoktam babérlevelet is tenni. Miután megpuhult (de nem főtt szét!!),  leszűrjük és a babszemeket beöntjük egy tepsibe. 2. A hagymát apróra vágjuk és a fél pohár olajjal üvegesre pirítjuk, majd ráöntjük a paradicsomlevet vagy az összeturmixolt paradicsomot és összerotyogtatjuk. Az időközben...