Hünkar Beğendi avagy a Szultán Kedvence (hagyományos és paleo változat)

Görögország észak keleti vidékein nagyon sok olyan ételt készítenek, melyek keleti beütésűek, ilyen ez a kimondhatatlan nevű étel is, mely egy török ínyencség. Azt tartja a monda, hogy ez volt valamelyik szultánnak a nagy kedvence, és innen kapta a nevét. Első variáció szerint IV Murad (1612-1640) nevéhez fűződik ez az étel, másik variáció szerint pedig III Napóleon felesége, Eugénia evett ilyet Abdülazis szultán Beylerbeyi palotájában 1869-ben,  és annyira ízlett neki, hogy a szultán odaígérte a receptet.  Mindenesetre ma egész észak kelet Görögországban fogyasztják, valamint a közeli szigeteken is, mint például Samothraki szigete. Az étel tulajdonképpen egy paradicsomos-lecsós kecskehús ragu, melyet besamel mártással sűrített padlizsánpürére helyezve szolgálnak fel.

Az elkészítése nem nehéz, azért némi időt igénylő folyamat.

 Hozzávalók (4 személyre):

Hús (hagyományos és paleo):

* 1,5 kg kecskehús
* lecsó alap: 2 hagyma apróra vágva, 1 paprika kockázva, 1 paradicsomkonzerv mixelve vagy 2-3 nagy érett paradicsom mixelve, 2 lk petrezselyemzöld apróra vágva, 1-2 cikk fokhagyma
* fűszerek: só, bors, 4-5 szegfűbors, 1 rúd fahéj, 1 lk menta apróra vágva, 1 lk édes piros paprika, 1 kk csípős piros paprika

Padlizsánpüré hagyományosan:

* 4 nagyobb lila padlizsán
* 4 lk vaj + 4 csapott lk liszt + 1 l tejből besamel
* kb. 200 gr kemény sajt reszelve

Padlizsánpüré paleo változatban (1 személyre):

* 1 padlizsán
* ujjnyi olívaolaj + 2 ek szezámliszt + 1 török kávé-pohárnyi mandulából készített mandulatejből besamel mártás
* maréknyi reszelt parmezán sajt (autoimmunosoknak sajt nélkül!)

Elkészítés:

Legelőször megmosom a padlizsánokat, majd a sütőben (még jobb szénen) puhára sütöm őket. Miután kicsit kifújták a gőzt, de még melegek, lehúzom róluk a héjukat, majd félreteszem.

A húst úgy készítem, ahogyan általában a paradicsomos húsokat: a húsdarabokat megmosom, konyhapapírral leitatom róluk a vizet. Forró (max. 200 fokra hevített!) olívaolajon pirosra sütöm őket. Átteszem a kuktába, majd az olajon megpirítom a hagymát, végül a fokhagymát, bedobom a szegfűszeget, fahéj rudat és minden más összetevőt. Kicsit összerottyantom, majd a húsra öntöm az egész mártást. becsukom a kuktát és hagyom puhára főni. Kb. 30 perc elég lesz neki.

A padlizsánt villával megtöröm. Aki szeretne egy nagyon sima padlizsánpürét, az mixerben vágja össze, én szeretem ha darabos.

A vajat kicsit megforrósítom, ráteszem a lisztet és rózsaszín rántást készítek, vagyis csak pár percig hagyom összefőni. Ráöntöm a tejet és sűrű mártást főzök belőle. Vigyázat folyton kell kavarni! Ha esetleg darabos maradna, botmixerrel simára keverem. A sűrű besamel mártásba beleöntöm a padlizsán pürét, majd hozzáadom a reszelt sajtot. Ha megfelelő a sűrűsége, nem kell már együtt főzni, levehetjük a tűzről.

A paleo változatban is tökéletes besamel készülhet, sőt talán még finomabb is volt a hagyományosnál. Kevés olajat hevítettem, erre rátettem 2 ek-nyi, kávédarálóban megdarált szezámpelyhet, majd kb 3 török kávé csészényi mandulatejjel besűrítettem. Sima krémet kaptam, ehhez hozzáadtam a padlizsánt villával feltörve és maréknyi parmezán sajtot.

A tálaláshoz a padlizsánpürére helyeztem a kicsontozott húsdarabokat, megöntöztem a mártással és megszórtam friss, apróra vágott petrezselyemzölddel. Nagyon ízlett mindenkinek!

Egy eredeti török Hünkar Beğendi receptet olvashattok ITT, én is innen inspirálódtam.