Skip to main content

Görög kolbász (Λουκάνικο)

Görögországban a felvágottaknak csak az utóbbi 2 évtizedben lett nagy kultusza, azelőtt alig ismerték őket. Ezzel magyarázható, hogy az idősebb korosztály nem is nagyon fogyasztja, úgy tartják rettentően káros az egészségre, nemcsak a tartósítószerek miatt, hanem azért, mert rosszabb minőségű húsból készülhetnek és nagyon magas a só-tartalmuk. A kolbászt azonban mindig is ismerték, főleg a hegyi falukban és általában az ízesítés jellemző arra a vidékre, ahol készül. Ez azt jelenti, hogy ízesítéshez azokat a fűszereket használják fel, melyeket helyben beszerezhetnek. Persze ez is az utóbbi években változni kezd, hisz most már bármilyen - régen egzotikusnak számító fűszert - be lehet szerezni könnyen bármelyik nagyobb üzlet-hálózatból.

A kolbászkészítésről általában nem akarok írni, mert aki ezzel szeretne foglalkozni, az más szakoldalakról be tudja szerezni a szükséges információt arról, milyen töltőgépre van szükség és hogy hol lehet a kolbásznak megfelelő bélt beszerezni. A hús pedig vagy saját malacunkból kerül ki, vagy pedig a hentesünktől kérünk kolbásznak megfelelő színtiszta hús+zsíros darabok keverékét. Azt is bizonyosan elmondja a hentesünk, hogy minél "egészségesebb" a kolbász, illetve minél kevesebb a zsír benne, annál szárazabb és porlékonyabb.

Mivel otthon nemsokára nagyon sokan kolbászt készítenek, természetesen hozzám is érkezett egy kérdés, a görög kolbásszal kapcsolatban. Így három receptet írok most be.

Az első recept póréhagymás és Thesszáliából származik. 
10 kg kolbászhoz a hozzávalók:

9 kg kolbásznak való darálthús
2,5 kg póréhagyma
180-200 gr só
10-20 gr fekete bors
oregano ízlés szerint
30 gr húsízesítő fűszer kolbászhoz (pl. az APPETITO nevű)

A második recept narancsos és Eviai, én itt ilyet vásárolok a hentesemtől és nagyon szeretjük.

10 kg kolbászhoz a hozzávalók:

10 kg kolbásznak való darálthús
borsikafű ízlés szerint
2-4 (bio!)narancsnak a héja lereszelve vagy nagyon apróra vágva
180-200 gr só
10-20 gr fekete bors

A harmadik recept több hozzávalóval rendelkezik, pikáns, nagyon finom házikolbász Zakinthos szigetéről.
Hozzávalók:

6 kg marhahús
3 kg disznóhús
2 kg juhhús
kb. 1 kg bél
2 kg póréhagyma darálva
kb. 200 gr só
20 gr köménypor
20 gr szegfűbors (por)
20 gr fekete bors
10 gr piros bors

A póréhagymát apróra vágjuk majd a többi hozzávalóval alaposan összekeverjük. Vannak olyan receptek, melyekben a póréhagymát nyersen, máshol a póréhagymát kevés olajon megfuttatva használják fel.
Minden esetben a  kolbászt töltés után levegőn szárítják, vagy ha erre nincs idő és lehetőség, 100 fokon a sütőben kb. fél órát lehet aszalni, majd kihűtve becsomagolni és a mélyhűtőben tárolni.

Jó munkát és sok sikert az elkészítéshez!

Comments

duende said…
A narancsosat jegyeztem, párom szereti nagyon a jó házikóbászt. :)

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..