Skip to main content

Sós sütőtökpita


Már többször készítettem és többször beírtam a blogba is, de valahogy ez még jobbnak tűnik, mint az eddigiek, így hát überelem az eddigi postjaimat :)
A nagyon részletes leírás képekkel ebben a postban olvasható, most csak pár képet teszek fel és a kicsit változtatott töltelék összetevőit és elkészítési módját. A lapokat magam nyújtottam mint mindig a pitalapok készítésénél leírt módon.



Hozzávalók:

8 pitalap
töltelék

Töltelék:

kb. 1.100 gr frissen reszelt vastag sütőtök bele
120-150 gr fetasajt morzsolva
5 tojás
2 nagy csipetnyi szárított zöldmenta, morzsolva
2 ek kapor-zöld
1 nagy hagyma
maréknyi rizs vagy zabpehely

A hagymát apróra vágtam, kevés vizen hagytam elpárologni az erős illatát, ráöntöttem kb fél borospohárnyi olívaolajat. Miután dinsztelődött kicsit az egészre rázúdítottam a reszelt sütőtököt. Addig hagytam, amíg összeesett, ekkor kitettem a balkonra hűlni. Elkészítettem a lapokat, ami nekem 3/4- 1 óra idő, azalatt langyosra hűlt a töltelék. A töltelékbe tettem még az enyhén felvert tojásokat és a többi hozzávalót. A tepsimbe leterítettem a 4 lapot, egymás között alaposan beolajozva őket, megszórtam házi készítésű görög tarhonyával (lehet rizs vagy zabpehely), majd befedtem a többi lappal, mindegyiket alaposan beolajoztam.
A kilógó végeket levágtam, a széleket művészien elrendeztem :), bevágtam a szeleteket, megspricceltem vizzel és beszúrtam szezámmaggal. Előmelegített sütőben, 180 fokon, a legalsó polcon kb 1 órát sütöttem, amíg jól megpirult a teteje.



Comments

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..