Skip to main content

Paradicsomos tintahal (Θράψαλο κοκκινιστό)

Ehhez az ételhez nem a kalamari-t, hanem a thrapszalo-nak nevezett tintahal fajtát használtam fel, természetesen kalamariból is készülhet. A két tintahal nem ugyanaz, de ugyanabba a családba tartoznak. Általában úgy mondják, a thrapszalo nem annyira ízletes, én mégis inkább ezt szeretem jobban. Mindenesetre jóval olcsóbb, mint a kalamari, a jégbe hűtött, nagy thrapszalo-k kilója 5 eur, ami a mai görög világban kimondottan olcsó a többihez képest. 
Ha jégbe-hűtöttet vásárolok, akkor előző estétől kint hagyom a konyhapulton, egy edényben. Reggelre szépen kienged és már nem is hideg, így jól lehet vele dolgozni. Első lépésben meg kell tisztítani.
Legelőször lekaparom a halak testéről az átlátszó, rózsaszín nyálkás membránt. Ezt egy késsel nagyon hamar és könnyen el lehet végezni. A lábakról nem nagyon lehet, nem is kell ezzel túlságosan foglalkozni, ami jön az lejön, a többi maradhat. Ezek után megfogom a fejét és egy-két mozdulattal kihúzom a testéből, így kijönnek a fejjel a belek is, úgy ahogy a harmadik képen látszik. Megkeresem a testben a hajlékony, vékony gerincet is, és egy mozdulattal kihúzom. Ezzel a pucolással végeztem is. Most a halakat széles karikákra vágom.








A tintahal fajtáknál a kényes pont a puhaságuk. Ha nincsenek megfelelő módon elkészítve, akkor élvezhetetlen, rágós marad a húsuk. A megpuhulást segíti elő a következő eljárás: miután karikára vágom, mindig 10 percre szódabikarbónás vízbe teszem és átforgatom alaposan benne a karikákat. Vagyis egy nagyobb salátástálba hideg vizet engedek, majd ebbe teszek 1-2 kávéskanál szódát. Ebbe belezúdítom a halkarikákat és a kezemmel néhányszor átforgatom őket. Hagyom 10 percet állni. Miután kiveszem a szódás vízből, alaposan átmosom őket hideg vízben. Újból megtöltöm a tálat vízzel, majd hozzáadok egy fél borospohárnyi ecetet. Ebben is alaposan átmosom a halkarikákat és 5 percet hagyom állni őket. Tiszta vízben megint átmosom őket, majd amennyire lehet, lecsepegtetem a vizet róluk.
Most jöhet maga az étel elkészítése.



Hozzávalók:
2 nagy thrapszalo
2 közepes hagyma apróra vágva
1 sárgarépa karikázva
1 babérlevél
1 kk csípős paprika
1 kk édes paprika
1 kockázott érett paradicsom
300 gr sűrű paradicsomkonzerv
1 pálinkáspohárnyi ouzo
1 marék apróra vágott petrezselyem

Elkészítés:
A hagymákat ujjnyi olívaolajon megfuttatom, hozzájuk zúdítom a sárgarépakarikákat és kissé pirítom őket. Ezután hozzáöntöm a halkarikákat. Megforgatom kissé az olajon, majd mindent hozzáadok, a petrezselyemzöld kivételével. Puhára főzöm, valamint ügyelek arra is, a mártásom megfelelően besűrűsödjön.  Mikor kész van, hozzáadom a petrezselyemzöldet és lefedve hagyom, amíg a fövés teljesen leáll. Aki sűrű és sok mártást szeretne, az ne hagyja a mártást magától besűrűsödni, főzze az ételt fedő alatt, amíg a hús puha, majd a mártást étkezési keményítővel sűrítse. 




Comments

duende said…
Hú de megkóstolnám, nagyon guszta. És imádom a tintahalat vagy kalamárit, vagy akárhogy is híjják. :)

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..