A citromot már elég rég leszüreteltük, aztán bebizonyosodott, hogy siettünk vele. Ugyanis a citromfa gyümölcsét egészen a nyár beköszöntéséig a fán lehet hagyni. Ami miatt leszedik, az egyrészt az eladás, másrészt a fagytól való félsz. Mi is a fagy miatt szedtük le, aztán pár hideg nap után megint beállt a mérsékelt mediterrán tél. Azért biztos ami biztos, a szüret az éjjeli fagyok beállta előtt megvolt.
A citrom egy nagyon könnyen kezelhető gyümölcs, mert hidegben hónapokig eláll. Az is igaz, hogy a színe a tárolás alatt egyre sötétebb, azt nem tudnám megmondani az ipari tárolás és szállítás alatt mivel kezelik őket, ahhoz, hogy üde sárgák maradjanak. Az enyémeket egy ideig csak a pincében tartottam, aztán bekerültek a hűtőbe. Hamarabb fel kellett volna használnom őket, de sok volt belőlük (mindig akad kifogás a lustaságra..). A folyamatos csavarás mellett még jó adag van, amiből valami mást lehet készíteni. Így hát tegnapelőtt nekifogtam egy adag citromlekvár elkészítésének.
Körülbelül 2.300 gr citromra volt szükségem ahhoz, hogy 1 kg fehér bélhez jussak. A citromokat először alaposan megmostam, habár saját citromok, amik nem voltak kezelve és csak esővíz érte őket, de jobb azért rendesen átmosni mindet.
Először a reszelő apró lyukú oldalán minden citromról lereszeltem a sárga részt, amit egy nagyobb borkánban tárolok kristálycukorral vegyítve. Reszelés előtt, úgy, ahogy azt hajdanában otthon az almával szoktuk, tüzetesen átnéztem mindegyiknek a héját és a barna részeket kivágtam. A citromokat reszelés után kicsavartam, a levet kockákban lefagyasztottam és egy adagból rögtön cukorral és vízzel citromlevet készítettem azonnali fogyasztásra. A belekből kikapartam a hártyás részt, erre nagyon jó a karalábékaparó.
A héjakon nem szabad sárgának maradnia. Miután erről meggyőződtem, nagyobb darabokra vágtam mindet.
Nagyobb lábosba tettem az 1 kg feldarabolt fehér héjat, felöntöttem hideg vízzel. Először 2-3 percet főztem, majd leöntöttem róla a vizet. Felöntöttem hideg vízzel és megint felfőztem, majd még kb. 10 percet főztem, annyit, hogy a héjakat jól át lehetett már villával szúrni, tehát részlegesen megpuhultak.
Leszűrtem őket, visszatettem a lábosba és felöntöttem hideg vízzel. Félretettem a lábost az asztalra. Ez kb. délben volt. Estig ahányszor eszembe jutott, leöntöttem róluk a vizet és újból felöntöttem az egészet hideg vízzel. Kb. 4-5ször került erre sor. Este megharaptam az egyik héjat és elégedettem konstatáltam, hogy már egyáltalán nem érezni a keserű ízt, ami annyira jellemző a citrusokra. Ekkor leszűrtem és feltettem a héjakat főni a következők hozzáadásával:
- 700 gr kristálycukor
- 2 csésze víz (1 csésze 250 ml)
Még 10-15 percet főztem lassú tűzön. Ekkor beleöntöttem a mixerbe és összevágtam péppé az egészet (vigyázat nehogy a kezünkre szökjön, mert nagyon forró!). Visszatettem az eredeti lábosban a tűzre, hozzácsavartam 2 nagy citromnak a levét és hagytam megint pár percet főjön minden jól össze. Ezen a ponton kevergetni kell, mert szökik! Pár perc elteltével kész is volt (közben persze kóstolgattam, megfelelő-e a savanyúsága, állaga, stb.). Arra mindig számítani kell, hogy kihűlés után jobban megdermed, összeáll. Időközben tisztára mosott befőttesüvegeim eleinte 50 fokon, majd 100 fokon vártak rám a sütőben. Mikor a lekvárral a leírt módon elkészültem, kivettem a forró üvegeket, megtöltöttem őket és fejjel lefelé fordítva hagytam kihűlni. Ma reggel már fogyaszthattuk is. Alig várom palacsintát is készítsek hozzá!:)
Megj.:
Ezt a lekvárt csak nagyon vastag héjú citromból lehet elkészíteni.
Comments