Skip to main content

Görög vidékek és ízek - 2.rész - paradicsomos homáros tészta

A "Görög vidékek és ízek" c. főzős úti-film forgatásáról az összes bejegyzést itt lehet elolvasni.

A 2. rész viszontagságairól, a vidékről ITT olvashatsz.
Ami a főzést illeti, ebben a részben paradicsomos homáros tésztát főztünk Máriával, Limniben. Ez egy elég megszokott étel errefelé, de általában a szigeteken. A titok az ilyen ételek készítésekor mindig az, hogy a tengeri herkentyű minél frissebb legyen, ha lehet, még mozogjon, mikor lábosba kerül. A mi esetünkben pont így történt. Az ember sajnálja, sajnálja, de ez az élet rendje, a homárok még mozogtak, mikor kivettük őket a hűtőből. Egészen más az íze az ételnek a friss tengeri állatokból, mint a mélyhűtöttből, nekünk szerencsénk van, hogy tenger mellett lakunk, így gyakran szert tehetünk egészen friss alapanyagokra.

 A paradicsomszószos homáros tészta elkészítését ITT már leírtam. A 2. részben szereplő háziasszonyom annyi különbséggel készítette az enyémhez képest, hogy nem használt paprikát, valamint nem a sütőben sütötte össze a végén az ételt, hanem a homárok levében megfőzte a tésztát, majd mindent összekavart.

Feliratokért meg kell nyomni a jobb lenti sarokban lévő cc gombot!



És a képek:










Minden kép:






Comments

Györgyi said…
Gratulálok a filmhez, nagyon jó volt egy kicsit Görögországban kalandozni :)

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..