Skip to main content

Tuti meggyes piskóta

Ezt a receptet már többször beírtam, de amíg még tart a meggy, folytonosan szerepel:) és nem is baj, mert azt hiszem, most találtam meg a tuti receptet hozzá. Az én régebbi receptemből alakult így, egyrészt mert nem volt 6 tojásom, másrészt mert rohantam és belevágtam úgy ahogy volt egy zacskó sütőport, ami 1/2 kg lisztnek kéne. A másik változtatás: szilikonformában sütöttem, hát a mai isteni lett! A vonalaim reszkethetnek!! Már csak egy adag meggyem van és az idénre befellegzett...



Meggyes piskóta

Hozzávalók:

• 25 dkg sütőmargarin,
• 4 tojás,
• 23-25 dkg cukor,
• 30 dkg liszt (nem kell méricskélni, annyi kell amennyit felvesznek a hozzávalók, ahhoz, hogy még folyó, de vastag massza legyen),
• 1 sütőpor,
• kb. 1 kg meggy



Elkészítés:

A margarinnal a 25 dkg cukrot habosra keverjük. Egyenként belezúdítjuk a 4 tojás sárgáját,  utána a lisztet és a sütőport, legvégén pedig belevegyítjük, lassan kavarva, a tojások felvert habját. Kivajazott tepsibe tesszük, a tetejére rakjuk a belisztezett kimagozott meggyet. Közepes tűznél sütjük, a végén meghintjük porcukorral. Ha citromreszeléket adunk  a masszához, még finomabb!!





Comments

mmama said…
Jól néz ki ! Biztos finom is .
Van még meggy nálatok ?
Itt már leérett ebben a bazi nagy melegben.
Jelenleg sárga barack van , már üvegben, fagyasztóban, a fülönkön jön ki , és ma gombócot csináltam .
Még 44 nap :-)

Popular posts from this blog

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..