Skip to main content

Νερατζάκι (vad mandarin) - kanalas édesség


A görögök hagyományos édessége a szirupos-kanalas édességek, ezek gyümölcsökből vagy apró zsenge zöldségekből készülnek. A NERÁTZI-nak nevezett citrusfajta az a vad mandarin, amit mindenhol lehet az utcákon látni. Ez a gyümölcs tehát nem csak díszül szolgál, hanem az egyik legfinomabb kanalas édességet is ebbõl készítik. Aki hagyományos görög háznál vendégeskedik, biztosan elõbb vagy utóbb meg lesz kínálva ilyen fajta édességgel. Én 2 hete elkészítettem ezt, de nem volt idõm/kedvem nekiülni az íráshoz, most megteszem.

Hozzávalók:

1 kg neratzihéj
1200 gr cukor
1 db. 200 gr-os glikózszirup (enélkül is lehet)
víz
1 citrom leve

Elõszõr is meg kell alaposan mosni a neratzi-kat. Ezután le kell reszelni a reszelõ kis lyuku részén a héj külsõ, nagyon narancssárga részét. A képen nem tudom mennyire kivehetõ, a felsõ 3 darab héja le van reszelve, az alsó 3 darab héja még nem.

Miután ezzel meg vagyunk, 6 vagy 4 részbe vágjuk a gyümölcsöt. Ha nagyok akkor 6 részbe, ha kisebbek akkor 4 részbe. Kiszedjük mindegyikbõl a belet, majd a héjakat felcsavarjuk és felfûzzûk nyaklánc szerûen egy cérnára.

Betesszük egy fazékba a láncot, annyi vizet teszünk rá, hogy ellepje jól a héjakat, majd addig fõzzük amíg megpuhulnak. Én kb. 30 percet fõztem, ekkor leöntöttem a vizet, majd még 3-szor vizet cserélve minden alkalommal 10 percet fõztem õket. A végén megkóstoltam, nem-e nagyon keserû és amikor úgy éreztem, hogy pont jó, akkor kivettem a héjakat a vízbõl és leszûrtem õket.

Leszedtem a héjakat a cérnáról, visszatettem õket a fazékba. Felöntöttem 1 nagy pohár vízzel, majd hozzáadtam a cukrot, glikózszirupot, citromlevet és addig fõztem amíg a szirup olyan állapotba került, hogy egy cseppet a tányérra csöpögtetve domború teteje maradt a cseppnek, nem folyt szét. 3 nagy üvegem lett, egy már el is fogyott :))

Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..