Skip to main content

Töltött padlizsánszeletek sütőben (Μελιτζάνες παπουτσάκια)

Erről az ételről már írtam ebben a bejegyzésben.  Ez alkalommal eredeti formájában készítettem el, vagyis bárányhússal. Az étel török eredetű és ott bárányhússal készítették.Aztán valószínűleg a könnyebb és gyorsabb elkészítés miatt, Görögországban áttértek a darált húsos változatra. Elég sok munkával járó étel, de aki szereti a keleties ízeket és a bárányhúst, azt az eredmény kárpótolja a fáradtságért :)

Az étel elkészítése tulajdonképpen három fázisból áll. Az első fázisban előkészítjük a padlizsánokat. A hagyományos elkészítési mód abból áll, hogy a padlizsánszeleteket olajban elősütjük. Én ez alkalommal változtattam ezen és kipróbáltam egy könnyebb verziót, ami azt jelenti, hogy a padlizsánszeleteket a sütőben sütöttem elő, nagyon kevés olaj felhasználásával. Így a végeredmény könnyebben emészthető lett és nem utolsósorban jóval kevesebb olívaolajat használtam el.

A második fázis a hús előkészítése. Ez abból áll, hogy a bárányhúst egy finom paradicsomos lében puhára főzzük.

A harmadik fázis pedig az összeállítás és végső kisütés, amikor a padlizsánszeleteket megtöltjük a szaftos hússal, ezeket befedjük egy sajtos mártással és sütőben pirosra sütjük.

A negyedik fázis pedig az étel eltüntetése :)

Lássuk tehát az elkészítés momentumait.




Hozzávalók (3 személyre):

3 nagy padlizsán

Húshoz:
kb. fél báránycomb
1 kisebb hagyma
1 cikk fokhagyma
1 babérlevél
1 konzerv paradicsom
1 pálinkáspohár ouzo vagy tsipuro (vagy konyak)
1/2 kk kömény
só, bors
1 marék petrezselyemzöld

Sajtmártás:

2 tojás
kevés tej vagy tejföl
3-4 ek reszelt sajt
2 ek liszt (én szezámlisztet használtam)

Elkészítés:

A padlizsánokat megmosom, hosszában középen elvágom, hogy 2 nagy vastag szeletet kapjak mindegyikből. A húsukat keresztbe bevagdosom, sózom, borsozom. Belehelyezem őket egy tepsibe, kissé leöntöm a felületüket olívaolajjal, majd 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg megbarnulnak és a belük megpuhul.


Időközben előkészítem a húst is. 
Én egy egész báránycombot készítettem most, 1 nagy hagymával, 2 cikk fokhagymával, tehát a hozzávalóknál leírtak duplájával. A kész húsból maradt 2 adag, amiből egyiket máris elfogyasztottuk makarónival, tehát egy combból többet kapunk, mint ami a 3 padlizsánhoz szükséges. A combot 3 darabba vágta nekem a hentesem és úgy ahogy levagdosta róla a kék pecsétet is. Megmostam, megtörölgettem a húst konyhapapírral, majd olajon gyorsan átsütöttem. Kivettem, az olajon megfonnyasztottam a hagymát, majd a fokhagymát, visszatettem a húst és leöntöttem a tsipouroval (görög törkölypálinka, nem olyan erős mint a magyar). Miután az alkohol elpárolgott, az egészet nyakon öntöttem a paradicsomlével, beletettem a babérlevelet, köményport, sót, borsot, még annyi vizet, hogy majdnem ellepje és fedő alatt puhára főztem. Mikor puha lett a hús, levettem a fedőt, hogy a mártás kellőképpen besűrűsödjön.


A kész padlizsánokat kicsit villával megnyomkodtam, úgy, hogy ne szakítsam ki a héjukat, de a belüket kicsit összetörjem.


A húst kivettem a mártásból és kicsontoztam, majd darabosra vágtam.


Visszatettem a mártásba és hozzáadtam a felvágott petrezselyemzöldet is.


Időközben egy nagy krumplit felkockáztam és majdnem készre főztem sós vízben. A húst és petrezselymet összekevertem a  mártással, majd ezzel megtöltöttem a padlizsánszeleteket.


A tepsiben az üres helyeket a megfőtt krumplikockákkal kitöltöttem.


Elkészítettem a sajtmártást. Nekem most éppen volt kevés kecsketej-fölöm, ezt összekevertem 2 enyhén felvert tojással, 2 ek szezámliszttel (kávédarálóban megdaráltam szezámmagot) és annyi reszelt sajttal, hogy sűrű massza legyen. Ezzel beterítettem a padlizsánokat, kivéve egyet, melyet csak parmezánsajt-pehellyel szórtam meg.



200 fokos sütőben pirosra sütöttem. Kell hagyni állni egy kicsit, nem szabad forrón tálalni, mert szétesik minden. Amíg "kifújja" magát és szoba-hőmérsékletűre hűl, összeáll, kicsit összeszilárdul és nagyon szépen lehet majd felszolgálni. Én személy szerint nagyon szeretem, talán a bárányhúsos változatot még jobban, mint a darált húsosat.






Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..