Skip to main content

Sós sütőtökpita


Már többször készítettem és többször beírtam a blogba is, de valahogy ez még jobbnak tűnik, mint az eddigiek, így hát überelem az eddigi postjaimat :)
A nagyon részletes leírás képekkel ebben a postban olvasható, most csak pár képet teszek fel és a kicsit változtatott töltelék összetevőit és elkészítési módját. A lapokat magam nyújtottam mint mindig a pitalapok készítésénél leírt módon.



Hozzávalók:

8 pitalap
töltelék

Töltelék:

kb. 1.100 gr frissen reszelt vastag sütőtök bele
120-150 gr fetasajt morzsolva
5 tojás
2 nagy csipetnyi szárított zöldmenta, morzsolva
2 ek kapor-zöld
1 nagy hagyma
maréknyi rizs vagy zabpehely

A hagymát apróra vágtam, kevés vizen hagytam elpárologni az erős illatát, ráöntöttem kb fél borospohárnyi olívaolajat. Miután dinsztelődött kicsit az egészre rázúdítottam a reszelt sütőtököt. Addig hagytam, amíg összeesett, ekkor kitettem a balkonra hűlni. Elkészítettem a lapokat, ami nekem 3/4- 1 óra idő, azalatt langyosra hűlt a töltelék. A töltelékbe tettem még az enyhén felvert tojásokat és a többi hozzávalót. A tepsimbe leterítettem a 4 lapot, egymás között alaposan beolajozva őket, megszórtam házi készítésű görög tarhonyával (lehet rizs vagy zabpehely), majd befedtem a többi lappal, mindegyiket alaposan beolajoztam.
A kilógó végeket levágtam, a széleket művészien elrendeztem :), bevágtam a szeleteket, megspricceltem vizzel és beszúrtam szezámmaggal. Előmelegített sütőben, 180 fokon, a legalsó polcon kb 1 órát sütöttem, amíg jól megpirult a teteje.



Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..