Skip to main content

Karnevál és Tiszta Hétfő - Tiropita (sajtos rétes)

Ahogy az előbbi beírásban említettem, a Tirini vasárnap főétele nálunk mindig a sajtos rétes. Ezt már többször leírtam, de megint leírom, mert időközben javítottam az elkészítési módszereimen. Az alaptészta receptem itt van leírva részletesen, viszont most hozzátenném, hogy nagyon jó, ha a tészta kicsit pihen, mert könnyebben nyújtható. Nem szabad viszont túl puha legyen, mert akkor rengeteg liszt kell még a nyújtáshoz és soká is tart majd.

A másik fontos újításom, hogy már nem az általunk ismert nyújtófával nyújtom, hanem a görög asszonyok által használt, nagyon vékony réteslap nyújtáshoz való rúddal, amivel sokkal gyorsabban dolgozom. Mindenképpen én a lapok készítésére (8 lap) 1 órát szoktam számolni. Nem sietek vele, mindig olyankor csinálom, mikor egyedül vagyok a konyhában és alaposan, jó kedvvel állok neki, másképpen nem fog sikerülni.


A tiropita tölteléke 500 gr sajt, 6 tojás és annyi tej, hogy jó folyós legyen az egész massza. A sajtok fele általában nálam fetasajt, a másik fele másfajta sárga-sajt  ami van itthon. Most fele felében feta és "regatto" ment bele, csipetnyi só pluszban, jó sok bors. 4 lap alul, egyenként megkenve, töltelék, 4 lap felül egyenként megkenve. Felső lapot általában összegyűrve szoktam rátenni, most megfeledkeztem róla, de így is finom lett.



A levágott tésztát elteszem egy jól zárható ételes dobozban a hűtőbe, majd az elkövetkezendő napokban felhasználom a kenyerembe öreg-tészta gyanánt.



Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..