Skip to main content

Lusta gazdasszony cukkinis pitája

Ezt a receptet 2010-ban írtam be először a blogba, most kiegészítem fázisfotókkal. Gyakran készül nyáron nálam is, de a legtöbb görög konyhában.

Ami engem illet, elég nagy gyakorlatom van a kevert tészták készítésében, de ha nincs egy fecni amiről puskázhatok, akkor tuti, valami kimarad....






Hozzávalók:
  • 3 vizespohár nagy lyukú reszelőn lereszelt cukkini, amit előzőleg besózunk, kb. 1 órát állni hagyjuk, majd a markunkban kinyomjuk belőle a levet
  • 2 vizespohár fetasajt, morzsolva
  • 2 csipetnyi zöld-menta
  • bors
  • 1 vizespohár tej
  • 1 vizespohár sütőporos liszt (én ezt nem mérem soha, annyit teszek amennyit felvesz a tészta)
  • kb. 1/2 vizespohár olívaolaj
  • 4 tojás
A fentieket összekeverjük egy kanállal, folyós, de vastag masszát kell kapnunk. Beletesszük egy tepsibe (kb. 2 ujjnyi magassága legyen) és először erősebb, majd utána közepes tüzön sütőben pirosra sütjük.
Finom hideg Mythos sör talál hozzá!:))






Megjegyzés:
Én semmit nem mérek, mindent találomra, illetve szemmértékkel felmérve teszem bele. Tegnap megzavart a családom miközben készítettem, és a sütőpor kimaradt belőle. Azt hittem, ki kell majd dobnom, de finomabb lett mint máskor, igaz laposabb, de mintha jobb lett volna az íze. Igaz nekem 2-szer nem lesz ugyanolyan ízű, mivel nem mérek semmit:)

Kiegészítés:
Ha itthon van másfajta sárga-sajt is, abból is szoktam tenni, a feta mennyiségét csökkentve. Újabban pedig minden kevert tésztámat, édeset és sósat, úgy készítek, hogy a liszt mennyiségét annyival csökkentem, ami 4 púpos kanál zabpelyhet jelent, amit mindig teszek a tésztába. Szorulásban szenvedőknek különösen ajánlott, a legtöbb gond megoldódik ettől!:)

Ebéd után aki nem sörözhet, az így enyhít a meleg-érzésén:)


Comments

Popular posts from this blog

Fügelekvár (Μαρμελάδα σύκο)

No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem. 

Bujurdi (Μπουγιουρντί)

Apu és a babgulyás A mai babgulyás mellé, amit mindig szigorúan görögösen készítek, ami elsősorban azt jelenti, húsmentesen, készítettem kiegészítésképpen egy bujurdit . A bujurdi többféle lehet, a legismertebb  a paprika és feta sütőben. Leírom azt a változatot, amit mi nagyon szeretünk és bármilyen hamar összecsapott ebéd méltó kiegészítése (már ha éppen akadnak otthon hozzávaló alapanyagok).

Kecskesült

Görögország legtöbb vidékén ünnepi asztal része általában a kecskesült, időszaktól függetlenül. Lehet az karácsonyi vagy Húsvéti (főleg) asztal, vagy bármilyen öröm megünneplésére rendezett vendéglátás, a kecskesült mindig megállja a helyét az ünnepi asztalon, de a hétköznapokban is. Nem csoda, hisz rengeteg a kecske a sziklás, kopár hegyeken, főleg a szigeteken. Ezek a kecskék, melyek szabadon vannak tenyésztve, valami elképesztő tehetséggel másznak fel a  legmagasabb hegyek, legmeredekebb sziklafaira is. Húsuk talán a legegészségesebb, hisz növényekkel táplálkoznak, különlegesen szereik az olívafa leveleit. Már leírtam a kecskesült készítését ( kecskesült 1 , kecskesült 2 , kecskesült 3 ) így most csak a képeket mutatom meg. Én nagyon szeretem, ünnepekkor előszeretettel készítem, nagyon "hálás" étel, nem lehet csalódni benne, ráadásul  csak bedobom a sütőbe és ottfelejtem..