Erről már sokszor blogoltam, de talán soha nem sikerült a receptet kétszer ugyanúgy leírnom:) De jól is van ez így, mert előbb utóbb kifogyok a receptekből és ismétlésre adom magam:) A nyári periódus, ami a legérdekesebb lehetne a főzés szempontjából, nekem a legnehezebb, mert a nyári két főhónapban, júliusban és augusztusban, majdnem csak kizárólagosan gyorsabb ételeket tudok készíteni, mint lecsó, görög sztrapácska és társaik. Azért néha besikerül egy-egy laktatóbb, nehezebb étel is, főleg így szezon vége fele. Egyik kedvenc az imám. Itt van egy régebbi beírásom róla, meg ITT, és ITT. Ez utóbbi a legtalálóbb recept a mai képeimhez.
No itt az első aktuális beírás. Az utóbbi időben gyűjtögető életmódot folytatok:) Begyűjtök és elteszek:) Sajnos fügefa nincs a kertben és az udvaron. Férjem-uram semmiképpen nem akart, mert hogy olyan erősek a gyökerei, hogy később csak gondot okoznának a kertben vagy akár a ház alapjainál. Ugyanilyen okból nincsen eperfánk. Mindkettő miatt mindig szomorú vagyok, mikor eszembe jut, mert ez a két legnagyobb természetes árnyékot nyújtó nemesített fa Görögországban és annyira szerettem volna velük beárnyékolni a kertet. De végülis ami fa-dolog, azt ráhagyom, így fügefa nincs. Van viszont a környéken dögivel, úton útfélen. Nem mindegyiken van jó vagy bő gyümölcstermés, de sokszor kisebb nyeszlett fákon meglepően sok és jó minőségű füge terem.
Comments